Hogyan hordjuk a karikagyűrűt? Hogyan hordjuk a karikagyűrűt helyesen? Úgy, ahogy kényelmes? Van-e valamiféle jelentése, vagy rossz babonája a karikagyűrű helyes, vagy esetleg helytelen viselési módjának?
A válaszhoz vissza kell nyúlnunk a történelemben.
Az ujjon viselt ékszer ősidők óta létező tradicionális szimbóluma a férfi és nő között kötött szövetségnek.
Magyarországon a szerelmi gyűrűk napjainkban ismeretes ajándékozási, viselési szokásainak története a XIX. század elejéig nyúlik vissza. A XVIII. században folyamatosan szorították ki az ékszerfélék a korábban szokásos jegyajándékokat, például az akkoriban oly jellemző jegykendőt. Gondoltátok volna, hogy jegygyűrű előtt jegykendőt „hordtak”?
A XX. században egyre gyakrabban a lánynak adott ajándék gyűrűk lettek az érzelmek kifejezői. Ezek anyaga általában ezüst volt, szív formájú fejjel, vagy három középen nagyobb kővel ékesítve. Egy lány több ajándék gyűrűt kaphatott és viselhetett egyszerre, akár más-más udvarlótól is. Továbbiakban ezeket cserélte fel a legkomolyabb udvarló rangosabb arany gyűrűje. Őket már „elgyűrűzött” lányoknak nevezték.
Az esküvő gyűrű kizárólag a templomi házasságkötés, szertartás kelléke volt, kifejezetten a házas állapot jele. Idővel az esküvő gyűrű jelentősége annyira megnőtt, hogy az eljegyzés főszerepét is ő kapta meg.
A jegygyűrű viselése tehát már a házasságkötés előtt a házasságra való elígérkezés jele is lett.
A XIX.-XX. század fordulóján ez a következőképpen volt jellemző: előbb a vőlegény vitt gyűrűt a menyasszonynak, ő még viszonzásul kendőt kapott, majd mindketten vettek egymásnak egyet, vagy mindkettőt a vőlegény vásárolta.
Olyan változat is ismeretes, hogy a menyasszony két gyűrűt kapott, a jegygyűrű mellé egy díszgyűrűt, kísérőgyűrűt is, de a vőlegénynek nem volt gyűrűje..
De mi volt az ujjak funkciója? Minden ujjat más-más tisztább vagy piszkosabb tevékenységekre tartottak fenn, nyilvánvalóan az akkori, a XXI. századitól teljesen eltérő tisztálkodási szokások végett. A negyedik ujj volt a gyűrűviselő ujj. A negyedik ujjal ellentétben a harmadik ujjon nem volt szabad gyűrűt viselni, mert az a „trágár, tisztátalan és megvetett” ujj volt. Aki ezen az ujján gyűrűt viselt, azt ipart űző nőszemélynek titulálta a köztudat.
Visszatérve a gyűrűsujjra a római, görög ókori kultúrákból származik az a később anatómiailag megdöntött, de mégis egészen a XX. századig fennmaradt hagyomány, amely még a mai napig él, hogy a bal kéz negyedik ujjából közvetlenül a szívhez vezet egy ér, ezért ez az ujj kiváltképp alkalmas a szeretettel, szerelemmel kapcsolatos gyűrű viselésére. A reneszánszból származnak bizonyos asztrológiai hozzárendelések, miszerint a negyedik ujj a Nap, Apolló köréhez tartozik, amely sok derűt és pozitív vonást tartalmaz.
Napjainkban, a karikagyűrűs jegyben járáskor a bal kézen viselt gyűrűk a frigy alkalmával átkerülnek a jobb kéz negyedik ujjára, és a továbbiakban ez az ujjunk ékeskedik érzelmeink, életre szóló választásunk tárgyi megfogalmazójával, a jegygyűrűvel. Idővel megjelentek a szebbnél szebb fehéraranyba foglalt briliáns mátkagyűrűk, izgalmas formavilágú, változatos színű, friss európai divatot mutató karikagyűrű különlegességek.
Milyen gyűrűink is vannak? Eljegyzési gyűrű, kísérőgyűrű, karikagyűrű. A lánykérés manapság a lánykérő gyűrűvel történik, amely általában szoliter gyűrű (azaz egyköves), de mellette díszítheti több, kisebb kő is. A modern kor leendő vőlegénye általában egy csinos gyűrűvel kéri meg szíve választottját, ami lehet újonnan vásárolt, de akár egy régi családi ékszer is – ez esetben viszont érdemes ellenőrizni, hogy elszíneződtek-e a kövek, netán hiányzik-e belőlük, illetve hogy jó-e a méret.
A legelegánsabbak kétségkívül a gyémántkővel felruházott darabok, melyek között találkozhatunk kerek, smaragd, nyújtott, szív, körte, ovális, párna és körte alakúval is. Sőt, a színek terén is széles a választék, a klasszikus fehér gyémántok mellett a színes, ún. „fancy” gyémántok is egyre divatosabbak.
A magyar tradíciók szerint a jegygyűrűt „kíséri”, az úgynevezett kísérő gyűrű, abban az esetben, ha a lánykérés eleve a karikagyűrűvel (tehát ebben az esetben jegygyűrűvel) történt. Így a kísérő gyűrű jellegében nagyon hasonlít az eljegyzési gyűrűhöz: lehet akár egy nagyobb drágakővel díszített arany gyűrű, vagy kisebb gyémántokkal körbe foglalt karikagyűrű is.
A magyar szokások szerint ezt a jegygyűrűvel együtt kapja meg a menyasszony, vagy az eljegyzést követően, de mindenképpen még az esküvő előtt. A kísérő gyűrű a hagyományok szerint a férfi szándékainak komolyságát volt hivatott hangsúlyozni – ez a tradíció viszont ma már kevésbé jelentős.
Manapság általában az eljegyzési gyűrűvel történik a lánykérés, majd később a pár közösen kiválasztja a karikagyűrűt, amelyet majd a házasságkötés alkalmával felhúznak egymás jobb kezének gyűrűsujjára. Az is előfordulhat azonban, hogy a lánykérés eleve a karikagyűrűvel történik, amely így először a bal kéz gyűrűsujjára kerül, majd a házasságkötéskor át a jobbra, és ebben az esetben jegygyűrűnek nevezzük a házasságkötésig az ékszert. A karikagyűrűk tradicionálisan aranyból készülnek.
Ha a lánykérés eleve a karikagyűrűvel történik, akkor a hagyomány szerint a jegygyűrűt az eljegyzést követően a jegyesek a bal kéz gyűrűsujján hordták, majd az esküvő után átkerült a jobb kéz negyedik ujjára. Ez a szokás mai napig helytálló lehet tehát, ha nem vásárolunk külön eljegyzési gyűrűt. Ha a leendő vőlegény lánykérő gyűrűvel kéri meg szíve választottját, akkor a karikagyűrűt általában együtt választják ki, házasságkötéskor pedig egymás jobb kezének gyűrűsujjára húzzák fel a gyűrűket.
