Életünk talán legnagyobb napja, nem más, mint az esküvőnk. Nem csoda, főleg manapság, hiszen hatalmas látvány és elmondhatatlan hangulat kíséri ezeket az eseményeket.
Valószínűleg, aki nem csöppen bele ebbe az egészbe, nem is gondolná mennyi, de mennyi szervezéssel és idegeskedéssel jár ez az egész, ami persze kétség kívül megéri mindezt. Éppen ezért, véleményem szerint, aki ismeri magát annyira, hogy tudja, nem bírna helyt állni minden téren, az inkább keressen meg egy kreatív és megbízható esküvőszervezőt.
Aki viszont, lát magába és a szervezésébe fantáziát, és ideje is van minderre, az igenis vágjon bele. Egy esküvő menete elég összetett. Először is kezdődik a szervezéssel. Rágjuk át milyen esküvőt szeretnénk. Egyházit vagy sem? Milyen helyszínre gondoltunk? Szabadtéri vagy esetleg egy elegáns termi? Mindenképpen próbáljunk olyat választani, ami mind a tematikához, mind pedig a résztvevők számához illeszkedik. Például ha egy teremben tartunk esküvőt körülbelül húsz emberrel, akkor az, nem nagy valószínűséggel lesz barátságos, hiszen kis fő esetén rideg környezet lehet egy nagy terem.
Fontos odafigyelni a helyszín szerződésénél az apró betűs részekre, ugyanis a tulajdonosok előszeretettel pakolnak bele olyan kikötéseket, amiket általában nem teljesítenek a párok, ezzel plusz költségbe keverve önmagukat. A szervezéshez hozzátartozik természetesen a szolgáltatók felkeresése. Érdemes ezekről az emberekről véleményeket olvasni, és kötelezően kérjünk referenciát. Gondolok itt például a fotósra, videósra. Mindenképp nézzünk meg pár munkáját, mielőtt igent mondanánk rá. Figyeljünk arra, hogy a megegyezésben mindenképpen retusált képek szerepeljenek, hiszen nyers fotókat a szomszéd Juli néni is tud készíteni rólunk. Legyen egy határidő, és egy minimum darabszám. Közöljük az emberünkkel, mik azok a pillanatok, amitől több szögből szeretnénk, ha emlék készülne.
Hasonló a szituáció a zenekar felkérésénél is, hiszen mindenképp le kell szögezni, meddig is maradnak. Sok zenész hajlamos ilyen eseményeknél úgy nevezett altató zenét alkalmazni, amikor már mennének haza, hogy mielőbb megunja a násznép a bulit. Ha vőfélyt vagy esetleg ceremóniamestert fogadunk, érdemes minél több emberrel találkoznunk, hiszen nagyon fontos, hogy szimpatikus legyen a választottunk, mert ő fogja levezényelni az esküvőt.
Ezek mellett a dekoratőr sem árt, ha megfelelő szakember, hiszen ő fogja elkészíteni álmaink díszletét. És ha nem lenne elég, akkor a fodrászra és sminkesre is érdemes odafigyelni, erre van egy szuper stratégia, miszerint a nagy nap előtt elkészítenek egy próba frizurát, illetve egy próba sminket. Így láthatjuk, hogy a megálmodott dolgok hogy állnak nekünk, illetve fény derül arra, ha a szakember annyira mégsem profi.
Ha már kiválasztottuk és megrendeltük a tökéletes tortát, akkor érdemes a helyszínnel egyeztetni, hogy legyen megfelelő hely a tárolására. Ha esetleg a szabadban lesz megrendezve a ceremónia, érdemes egy hűtős autót bérelni, ezzel biztosítva ezt a részt.
Amint elintéztünk, megrendeltünk es megszerveztünk mindent, már csak várni kell a nagy napot, és ha az itt van, akkor elkezdődnek az igazi munkálatok. Reggel fogadjuk a helyszínen a dekoratőrünket, aki mesebelivé varázsolja a helyszínt, vegyük át a tortát és helyezzük a megfelelő helyre, ha ezek megvannak, akkor irány a készülődés, közben jó ha van valaki, aki a háttérben felügyel mindent, fogadja a szolgáltatókat, a zenekart vagy Dj-t, a vendégeket, a ceremóniamestert vagy vőfélyt.
Az esküvők menete a következőképp alakul általában. Megtörténik a polgári vagy esetleg egyházi szertartás. Ez után számoljunk mindenképp egy adott utazási idővel, amíg átérünk a következő helyszínre, parkoló helyet keresünk, stb. Inkább több időt számoljunk erre, hogy ne menjen át a sorrend kapkodásba. Ezután egy vacsora következik, aztán indulhat a party. Sok esküvőn tartanak úgy nevezett éjféli vacsorát is, ami előtt körülbelül egy órával szolgálják fel a menyasszonyi tortát.
Természetesen mindenki a saját maga ízlése szerint időzíti az eseményeket a saját esküvőjén, ez egy kiindulási pont az átlagból.