Az esküvői szertartás kétféle módon történhet: polgári szertartás és egyházi szertartás keretében. Az egymástól alapjában eltérő szertartásokon viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen aláfestő zene szólal meg. A polgári szertartások esetében a házasságkötő terem előírásai a mérvadók és a meghatározóak. Nem minden esetben megengedett az élőzene, inkább a cd-ről lejátszott zenei blokkok váltak elterjedté, ez viszont merőben korlátozza a lehetőségeinket. A házasságkötő termekben az alapvető technikai feltételek ámbár adottak, mégsem rendelkeznek olyan magas szintű technikai tudással, mint egy hangtechnikus. A kihelyezett szertartás esetében viszont más a helyzet, hiszen itt mi határozzuk meg a helyszínt és minden egyéb körülményt is. Ebben az esetben viszont a hangosítás miatt mindenképpen hangtechnikusra van szükségünk, illetve a helyszín használata miatti engedélyeket sem árt időben beszerezni, mert sajnos nem mindenhol házasodhatunk kedvünkre. Fontos, hogy szertartásunkkal ne zavarjuk környezetünket. Az egyházi ceremónia esetében az sem mindegy, hogy milyen egyház tornyai alatt szeretnénk véghezvinni frigyünket. Legtöbb esetben a zenei aláfestés itt is meghatározott, a hitközösség hagyományain alapszik. Ebben az esetben nem kell több ezer zenei számot végignyálazva döntenünk, mert minden adott.
A szertartás zenei betétekkel való tarkítása élvezhetőbbé teszi az egész ceremóniát. Az elkülönülő részek külön tartalmat és hangulatot kapnak. Mindegyik eseménynek más-más jelentése van, így a zenei aláfestés szinte elengedhetetlen. Az egyházi szertartás időtartamában merőben meghaladja a polgári szertartást. Mivel kevesebb a zenei betét, így némi hiányérzetünk is támad. Szerencsések vagyunk abban az esetben, ha a templomnak van orgonája, mivel akár az orgonistát is megkérhetjük, hogy játsszon a tiszteletünkre.
A polgári esküvő menete
Sajnos a manapság „futószalag” világban az esküvői ceremóniát is igyekeznek gyorsan lezavarni, ami némiképp illúzióromboló. Persze mindent általában az anyagiak határoznak meg, így dönthetünk úgy, hogy a hosszabb szertartást és a külső helyszínt választjuk. Az alábbiakban a hagyományos polgári esküvő részeivel ismerkedhetünk meg:
A bevonulás
A bevonulást általában megelőzi némi rövid várakozási idő, ami körülbelül 10 perc szokott lenni. Már ezalatt az idő alatt is szólhat valamilyen halk aláfestő zene, hogy kitöltsük az űrt, ámbár a lázas tömeg inkább azt várja, hogy a pár végre bevonuljon. Várakozási zenének általában várakozással vagy kapcsolatos témájú zenéket szoktak választani, mint pl. Richard Marx – Right here waiting című száma. A bevonuló zenének általában jóval hangosabbnak és dinamikusabbnak kell lennie, hogy felhívja a figyelmet: ideje helyet foglalni és elcsendesedni! A bevonuláshoz a pár általában valamilyen szívüknek kedves dalt választ, olyat, ami bevonuláskor még az ő szemükbe is könnyet csal. A zenének nem kell feltétlenül kicsapongóan vidámnak lennie, sokan inkább a meghitt, romantikus darabokat választják. A bevonulás nem csak a párról és az egymás iránti érzelmekről szól, hanem a megjelent családtagok, barátok iránti tiszteletet is kifejezi, és az azok iránti tiszteletet, akik sajnos már nem lehetnek jelen a szertartáson. Talán ezért a legnehezebb éppen a bevonuló zenét kiválasztani. Többfajta bevonulás típus is létezik. A kísérő családtagok hiányában a pár általában együtt vonul az anyakönyvvezető elé, vagy a vőlegény már a teremben várja a menyasszonyt, akit édesapja vezet ebben az esetben oltár helyett az anyakönyvvezető elé. Olyan megoldás is előfordul, hogy a vőlegény és a menyasszony egyedül vonul be.
A formalitások, vagyis aláírás és gyűrűhúzás
Az anyakönyveztetők általában ennél a résznél szokták igényelni a teljes csendet, hogy a megszokott beszédüket elmondhassák. Mivel ez a szertartás legemelkedettebb része, így ez teljes mértékben érhető. A zene ebben az esetben csak elterelné a gondolatokat. Természetesen létezik olyan házasságkötő terem is, ahol akár ennél a résznél is bátran kérhetünk zenei kíséretet, de az mindenképp legyen instrumentális, mint pl. Yiruma – River flows in you című száma. Az öt személy aláírása alatt és a gyűrűhúzás közben általában ugyanazt a zenét szokták lejátszani, viszont érdemes másféle zenét választani, ha a pár a gyűrűhúzás után külön fogadalmat szeretne elmondani egymásnak.
Köztes események, kreatív megoldások
Ez az úgynevezett szabadon választható rész, tehát semmi sem kötelező, igény szerint akár el is hagyható. Az egy üvegbe való közös homoköntés manapság eléggé elterjedtté vált, régen viszont a gyertya közösen való meggyújtása szimbolizálta a közös élet kezdetét. Bármelyik verziót is választjuk, érdemes olyan zenei számot keresni, mely a hosszantartó házasságról és az egymás iránti örök szeretetről szól, mint pl. Luther Vandross és Mariah Carey jól ismert duettje az Endless love.
A gyermek öröme a szülők öröme
A hivatalos rész után ismételten kevésbé hivatalos, inkább megható pár perces rész következik: a szülők köszöntése. Ebben az esetben a pár mond köszönetet a szülőknek egy-egy virággal, borral és hatalmas öleléssel. Sajnos sok esetben már nem minden szülő tud jelen lenni a szertartáson, így ennél a résznél kicsit összeszorulhat a torkunk. Érdemes olyan zenét választani, ami közvetlenül a szülőknek és nagyszülőknek szól, ámbár kevésbé elcsépelt, mint pl. Josh Groban – You raise me up vagy Queen – Mama című száma. Ha szüleink már nem lehetnek velünk, akkor is választhatunk erre a részre valamilyen megemlékezéssel kapcsolatos darabot vagy pár perc csendet is kérhetünk a jelenlévőktől. Ideillő zenei aláfestés lehet pl. Az oroszlánkirály című mese ismert dala az Ő benned él.
A pezsgőzés
A szertartás másik fénypontja a kristálypoharak csilingelése, vagyis a gratuláció. Ebben az esetben nyugodtan nyúlhatunk a vidámabb és gyorsabb számokhoz is, hiszen szomorkodásra egyáltalán nincs okunk. Ilyen pl. Bruno Mars – Marry me című száma. A jelenlévők végre kifejezhetik gratulációjukat és megoszthatják jókívánságaikat az ifjú párral. Ezután már csak a házasságkötő teremből való kivonulás marad, a polgári szertartás itt ér véget.
Az egyházi szertartásról röviden
Ahogy korábban is említettük, az egyházi szertartás teljesen eltér a polgári szertartástól, hiszen számos szabály betartásával jár együtt. Legyünk óvatosak zeneválasztáskor és az adott egyháznál mindenképp érdeklődjük meg, hogy milyen előírásokat kell betartanunk esküvőnk megrendezésekor. A templomi szertartást általában halk orgonaszó szokta kísérni. A pap vagy tiszteletes beszéde során természetesen a zenei aláfestés itt is szünetel. Orgona hiányában vagy kórust szoktak felkérni a megtisztelő feladatra, vagy pedig vonósnégyes szokott muzsikálni. Ha kórust nem sikerül találnunk, akkor választhatunk olyan klasszikus műveket, melyeket kifejezetten kórusra írtak a neves zeneszerzők. Egyházi esküvő esetében a zenei stílus mindig a klasszikus vonalat képviseli. Itt köztes zenei blokkok nincsenek, csak a bevonulás és a kivonulás kap kiemelkedő szerepet. Ha áhítatos és alázatos darabot szeretnénk, mely kifejezi egyházzal kötött szövetségünket is, akkor mindenképpen válasszuk Bach – Ave Maria című alkotását. Ha ragaszkodunk a hagyományokhoz és a klasszikusokhoz, akár választhatjuk Mendelssohn Nászindulóját is. Bátran nyúlhatunk akár Wagner, Handel, Mozart vagy Vivaldi darabokhoz.
A szertartás után
Ha a polgári és egyházi szertartásokat is letudtuk, akkor következhet az ereszd el a hajad buli. Viszont ne rohanjunk ennyire előre, hiszen van még egy fontos esemény, amit nem szabad kihagyni a sorból, ez pedig a nyitótánc. A klasszikus nyitótánc általában a táncok legfenségesebbje a keringő. Sokan ellene vannak, mivel rettegnek a vendégek előtti tánc gondolatától. Mások annyira ragaszkodnak hozzá, hogy barátaikkal már jóval a szertartás előtt külön koreográfiát gyakorolnak, hogy az esküvő napján felvágjanak vele vendégeik előtt. Ez utóbbi felettébb szórakoztató szokott lenni, akárcsak egy osztálytánc a gimiben. A táncokat általában speciális jelmezben adják elő, hogy a műsor még élvezetesebb legyen. Keringőhöz érdemes egy könnyed Celine Dion számot választani, mint a Because you loved me, míg meglepetéstánchoz szinte bármilyen zenével előrukkolhatunk. Az utóbbi esetében nagyon elterjedtek lettek a filmzenék, mint a Dirty Dancing – Time of my life című híres slágere, vagy egy-egy Man In Black nóta.
A klasszikus lakodalmas
Ahhoz hogy megtaláljuk a megfelelő zenét, szükséges egy DJ-t is bérelnünk, aki kiválasztja számunkra a legmegfelelőbb slágereket, hiszen nem mindenki szereti a mulatós zenét. Nem nézhetjük azt egész este, hogy a vendégek, akiket azért hívtunk, hogy velünk mulassanak, csak kukán ülnek a helyükön és a földet bámulják. Igenis válasszunk változatos zenét, hogy mind az idősebb, mind pedig a fiatal korosztály tombolhasson szabadon!
Ha elakadtunk a zeneválasztásban és a Youtube sem dob fel elegendő ötletet, akkor böngészhetünk az interneten is, hiszen számos oldal dob fel hosszabbnál hosszabb zenei listákat, amiből szemezgethetünk. Ha ez sem segít, akkor mindenképpen keressünk egy neves, referenciákkal rendelkező DJ-t, aki pillanatok alatt felméri a vendégkör igényeit és hasznos tanácsokat ad problémánk megoldása érdekében. Csinálhatunk persze mi is saját tracklistet, de ne feledjük el, hogy legyenek benne olyan számok is, amik esetleg egy-egy családtagunk vagy barátunk szívének kedvesek és ezzel még nagyobb meglepetést és örömöt okozunk.
